A dokinál

A busszra felszáltam és kiderült,hogy Kecsemétre ment a busz.Hát én ott kiszáltam és az első az volt,hogy egy dokihoz elmenjek.Kértem segítséget emberektől majd megtaláltam egy dokit és szerencsére nem voltak sokan előttem.Leültem a  váróba és ott vártam míg be nem jutottam.
Teljesen már volt a rendelő mint a megszokott .. Minden falon egy  egy testrész belseje logott és nagyon sok az aggyal volt kapcsolatos ezért gondolom valami aggyal foglalkozó dokihoz jöttem.
Doki:
Jónapot hölgyem. Mi járatban itt?
Soo:
Jónapot kívánok doktorúr! Hosszú történetem van ,elmondom.
Egyik-napról a másikra rosszul lettem ezért elmentem az orvoshoz és meg kellett műteni a szivem. és mikor felébredtem kiderült,hogy 5 hónapig mesterséges kómában tartodtak. És miután haza engedtek furcsa felfedezést vettem észre. Nevekre emlékszem de már nem tudom archoz kapcsolni.Olvasni nem tudok de a betűket kanyarintani se.De gépelni meg tudok.És  nem tudom mi lehet a problémám.Eljöttem otthonról és valahogy ide találtam ,remélem tud valamit mondani a problémámra mert nagyon kétségbe vagyok esve.
A doki csak figyelt-figyelt néhol tágra nyilt szemekkel nézett de végig halgatott és elment. Meglepődtem de az aszisztent mondta,hogy mindjárt jön adig öljek fel az ágyra.Olyan 30 perc múlva megjött a doki.
Doki:
Sokat keresgéltem és megtudtam mi a baj. A betegség neve: Fél-Amnézia. Mivel emlékszik nevekre és gépelni,járni is tud ezért csak félig emlékszik mindenre. Ez a betegség azzal jár,hogy be kell feküdnie a rehabilitációs központba és ott segítenek magának. Itt a beutaló. És mindjárt hívjuk  a mentőt és indulhat is.
Soo:
Nagyon szépen köszönöm.
Míg vártama  mentőt ,elintéztük a papírokat a teljes nevem meg korom szüleim neve stb...
Beszáltam a mentőbe és elindultunk....Kitudja mi vár rám.............................................................................