A beszélgetések és a nagy döntés

 Már a kocsiban ültünk mikor Keresztanyu megszólalt.
- Most mindent szépen elmesélsz!-mondta kicsit erélyesen.
-Oké....
Majd  bele kezdtem. Mident elmondtam ,hogy mi nyomta a szivemet,hogy volt valami ami gátolt és persze,hogy valami eddig nem ismert betegséget kaptam amiből szerencsére kigyógyultam. Halkan hallgatott majd mikor befejeztem megszólalt.
-És miért nem tudtál szólni? Vagy esetleg sgítséget kérni?-kérdezte
Na erre nem tudtam mit mondani. Ezen el is gondolkoztam. Mirért nem szóltam senkinek?
-Azért mert...... azt gondoltam,hogy csak terhellek titeket a sok problémámmal ezért döntöttem úgy,hogy elmegyek.-mondtam szomorúan.- És nagyon sajnálom.
-Sajnálhatod is...Nagyot csalódtam benned.-mondta Keresztanya
Ezután csöndben mentünk haza felé. Ahgy beértem a házba a lányok fogadtak.
-Miért nem szóltál? Hova tűntél??-haladszott Yoo hangja
- Mi a baj??- kérdezte Sica
 Majd mindenki a nyakamba ugrott és kérték ,  meséljek el mindent elejétől-végéig. Igy is tettem. Mindent elmeséltem nekik.
-Úristen.-mondták egyszerre.
-Nem kell nagy feneket keríteni a dolognak. Csak minden menyjen a rendes kerékvágásba. És a suli....nem tudom mi lesz.-mondtam  keservesen.
-Az mindjárt kiderül. Megyünk a suliba!-mondta Keresztanyu
Mindenki elindult  az iskolába. Ahogy beértünk még ott volt pár diák és mind engem bámult... Kicsit se volt zavaró.Az igazgatói óroda ajtaján kettőt kopogtunk majd nyitották is az ajtót.
-Jónapot kívánok.Fáragyjanak beljebb.-mondta kedvesen az igazgatónő
Túl kedvesen köszöntött....Kicsit gyanús..
-Jónapot kívánok igazgatónő!-mondtuk szinte egyszerre.
-Mondják miben segíthetek? Tán csak nem Soo miatt jöttek?-kérdezte
-De,de miatta jöttünk. -mondta Keresztanyu.
-Hát akkor Soo. Dönthet. Vagy újra kezdi a tanévet vagy pedig elmegy szinésznek.-mondta az igazgatónő.
Én csak lefagyva néztam...Mi??
-Tessék? Hogy lenne belőlem színész?-kérdeztem furán.
- Egy tehetségkutató jött az iskolába . Senki nem volt megfelelő neki ezért, megmutattunk neki téged ,ahogy kómában feküdtél. Nagyon megtetszettél neki ezért azt mondta ha felébredsz keresd meg és mutasd meg a tehetséged. -mondta az igazgatónő.
-De igazgatónő,én nem vagyok tehetséges..-mondtam.
-Ezt még nem biztos! Gyere bemutatunk a hölgynek.-mondta az igazgatónő majd követtem ,mert elindult.
A tornaterembe mentünk.
-Jónapot kívánok. A nevem Stephani. Én vagyok a tehetségkutató.-monta mosolyogva.
-Jónapot! A nevem Soo.-mondtam.
-Akkor. Nézzük csak. Miben vagy jó?-kérdezte.
-Hát...Nem tudom.-mondtam
-Rendben.Akkor kiderítjük. Most egy tanfolyamon fogsz részt venni ahol kiderül miben vagy tehetséges.-mondta Stephani.
-Oké.-mondtam.
-Gyere velem. -mondta majd vele mentem....
Kitudja mi lesz ebből. Remélem kisül belőle valami....